Az e-learning keretrendszerről PDF Nyomtatás E-mail

A Digitális Középiskola   az interneten szervezett iskola alternatív kerettantervhez csatlakozó iskolák e-learning keretrendszerét az Apertus Közalapítvány ingyenesen biztosítja. Neve: Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet, röviden ITAK.

Tanulási környezet
A tanulási környezet vagy virtuális iskola feladata az önálló tanulás támogatása és a tutor-tanuló, tanuló-tanuló kommunikáció biztosítása. Ehhez megfelelő tananyagok, beépített technikai segítségek, a visszacsatoláshoz önellenőrző és számon kérő tesztek, valamint kommunikációs eszközök szükségesek.

Minden felhasználó egyedi azonosítókkal, felhasználónévvel és jelszóval lép be a keretrendszerbe és azokat a funkciókat és anyagokat olvashatja, illetve szerkesztheti, melyek az ő státuszának megfelelnek. Legjellemzőbbek az adminisztrátor, tutor, mentor, tanuló státuszok. A belépéskor megjelenő képernyőt „asztalnak”, „munkaasztalnak” nevezhetjük, ezzel utalva arra, hogy azokat az eszközöket célszerű a belépéskor azonnal megjelenő képernyőre tenni, melyek adott pillanatban a legfontosabbak, melyeket a „kezünk ügyében” szeretnénk tartani. Minden egyéb eszköz is elérhető természetesen a képernyőn lévő menük és navigációs gombok segítségével.

Az ITAK-ban a naptár, hirdetőtábla és üzenet alkalmazások alapértelmezetten tartozékai a munkaasztalnak, hogy információ hiány semmiképp ne hátráltathassa a tanulást. Ezek mellé egyéb eszközök, pl. a „saját jegyzeteim” is az asztalra tehetők. Ha megkezdjük a tanulást (kinyitunk egy fejezetet valamely tantárgyban), akkor ezen a felületen, azaz az asztalunkon a tananyag lesz látható.

A gimnáziumi tananyag négy évfolyamra és ezeken belül a tíz műveltségterületnek megfelelő 13 tantárgyra bomlik, melyeket féléves bontásban dolgozunk fel. Ha a tanuló a tananyagok menüpontra kattint, az évfolyamának és az adott félévnek megfelelő tantárgyi témaköröket látja.  Ezt nevezzük egy kurzusnak. A gimnáziumi tanulmányok tehát egy tanuló számára 8 kurzusból állnak.

Az egyes kurzusok tananyagát a helyi tanterv tartalmazza: adott évfolyam adott félévében oktatott tantárgyak és a tantárgyi tematikák szerint a félévben elsajátítandó témakörök tartoznak ide. A tantárgyak tehát témakörökre bomlanak. Az egy félévben feldolgozandó témakörök száma tantárgyanként változik, általában 1-4 témakör.

A témakörök fejezetekből állnak. Technikailag a fejezetek olyan tananyag csomagok, melyek tartalmát a tutorok nem írhatják át, nem szerkeszthetik, csak az egyes foglalkozásokhoz (kb. a tanóra megfelelője) a tanuló által is olvasható feljegyzéseket csatolhatnak.

Egy témakör tehát több fejezetből áll. A fejezetek közé a tutorok teszteket és saját tananyagokat (szöveges dokumentum, bemutató, animáció, digitális tananyag stb.) illeszthetnek, tehát a témakörök tartalma így módon szerkeszthető, alakítható. A tantárgyi óraszám a témakörök feldolgozására megjelölt idők összege egy adott félévben. A digitális tananyagban a témakörhöz tartozó fejezetek és egyéb tananyagok tanulási idejének összhangban kell lennie a tantervben megjelölt óraszámmal. Ez nem a teljes tanulási idő természetesen, hanem a tananyag feldolgozásának az a része, amit a hagyományos oktatásban a tanórán töltene a tanuló (tehát kb. a fele).

A fejezetek foglalkozásokból, a foglalkozások lapokból állnak. A foglalkozás felel meg egy tanórának, bár jelentése kissé más: egy tanulási egységként elsajátítandó tananyagmennyiséget jelöl (melynek időszükséglete nem lehet több 90 percnél, jellemzően 45 perc). A lapok technikai tördelések, hogy az adott foglalkozáshoz tartozó minden szöveg és tevékenység ne egy végtelenül le-fel görgetett oldalon álljon, hanem kb. 2-3 képernyőkép terjedelmű lapokból.

A tananyagok ismeretközlő részekből és megértést, gyakorlást, önellenőrzés segítő feladatokból állnak. A feladattípusok: igaz-hamis kérdés, szókitöltős teszt, feleletválasztós teszt, párosítás, sorba rendezés, reláció analízis, vaktérkép. A feladatokat a rendszer automatikusan kiértékeli, a helytelen válaszokat megjelöli, kérésre a helyes válaszokat megadja és ahol ez indokolt, kifejti, hogy adott válasz miért helytelen. A feladatok értékelését csak a tanuló látja, tehát szabadon és végtelenszer próbálkozhat azok megoldásával. Ne feledjük, az is érvényes tanulási módszer lehet (nyelvnél például), ha próbálkozással megtaláljuk a helyes megoldást, majd megtanuljuk azt.

Ezek a feladatok, illetve a hozzájuk kapcsolódó magyarázatok biztosítják az állandó visszajelzést a tanulónak a tananyag elsajátításáról. Ezen felül aktivitásra késztetik és „kényszerítik” az ismeretközlő szöveg elolvasására. A tananyagot ábrák, képek, térképek és animációk is kiegészítik. A tananyagban elhelyezett képek és ábrák nagyíthatók, így az apró részletek is jól megfigyelhetők.

Az aktivitások másik szerepe, hogy a fizikai idő mérésén kívül a rendszer akkor „ismeri el” a tananyag megnyitását tanulásnak, ha az adott lapokon aktivitást észlel: tehát a tanuló megoldja a feladatokat. A tanulói digitális óraszám tehát kételemű. A tananyaggal eltöltött aktív idő és a tananyaghoz tartozó tevékenységek elvégzése jelenti azt, hogy a tanuló az adott foglalkozáshoz rendelt 45 perces „órán” részt vett. Valós időben ez valószínűleg több mint 45 perc, de fentebb már említettük, hogy a tananyaghoz rendelt idő a tanulási időnek az a része, amit a tanuló tantermi órán töltene. A rendszer méri a valós időt is, de amint a tanuló aktívan eltöltötte a foglalkozáshoz tartozó tanóra idejét és megoldotta a feladatokat, „kipipálja” az adott foglalkozás teljesítését. Ezzel a tanuló eleget tett az adott tanóra jelenléti kötelezettségének, hiányzása nincs.

Adott tantárgy számonkérési módszere határozza meg, hogy ezen felül a tanulónak milyen házi feladat vagy témazáró teszt megírási kötelezettségei vannak. A számonkérésre, osztályozásra alkalmas tesztek a tananyagban a fejezetek vagy témakörök végén állnak. Ezeket a teszteket a rendszer javíthatja automatikusan (esszé feladatot természetesen nem tud), vagy az automatikus javítást ellenőrizheti és átértékelheti a tutor is. Az ilyen teszteket a rendszer naplózza és eredményét rögzíti.

A tutori feladatoknak része ezeknek a teszteknek a kiértékelése is, hiszen látható, hogy mit válaszolt az egyes tanuló, azaz, mi az, amit esetleg nem tudott. Tipikus, többször előforduló hiba esetén ez jelzés a tutornak, hogy a vonatkozó anyagrészt elsajátításában támogatnia kell a tanulókat. (Feltéve, hogy nem a tesztkérdés volt hibás, mert ilyen is előfordulhat.) Ennek módjait itt most nem részletezzük.

A digitális középiskolai vegyes oktatási forma nagy előnye, hogy a jelenléti konzultációk közötti időszakban a tanuló nincs magára hagyva. Kapcsolatot tarthat tutorával és tanulótársaival is. Ehhez az ITAK-ban biztosított eszközök a hirdetőtábla (faliújság funkció), a fórum (csoportos és nyilvános kommunikáció), a szöveges csevegés (kiscsoportos és személyes szinkron kommunikáció), és az üzenetküldés (csoportos és személyes kommunikáció).
Adminisztrációs környezet

Az ITAK keretrendszer másik fontos funkciója az oktatás szervezése és adminisztrációja. Ez egyrészt a képzés működtetéséhez, másrészt az oktatási tevékenység elvégzésének bizonyításához szükséges, hiszen az iskola ezért kapja a normatív támogatást. Az alábbiakban áttekintjük a rendszer logikáját és néhány jellemzőjét (de nem célunk itt felhasználói kézikönyv vagy ehhez hasonló szintű leírás adása).

Az adminisztrációs környezetben egyrészt tanulói és pedagógusi adatok rögzítése, tanulói csoportok (osztály, nyelvi csoport stb.) létrehozása, a kurzusok szerkesztése és adott kurzus adott osztályhoz vagy csoporthoz rendelése történik. Ezek azok a tevékenységek, melyeket a megfelelő személynek (oktatásszervező, tagozatvezető) el kell végeznie.

Az adatok rögzítésében segítség lehet, ha az iskola már rendelkezik iskolaadminisztrációs rendszerrel (digitális naplóval, bár ez leegyszerűsített elnevezés), mert a szabványos rendszerekben tárolt adatok egyik rendszerből a másikba átemelhetők. Az ITAK keretrendszer a Taninform és Aromo rendszerekkel közvetlen módon is adatokat tud cserélni. Hétköznapi nyelvre fordítva, például a Taninform digitális naplóban már rögzített adatokat „egy gombnyomásra” be tudja írni az ITAK megfelelő helyére.

Egy tanulót beiratkozáskor személyes adatai felvétele után egy osztályhoz kell rendelni, az osztályhoz pedig kurzust kell adni. A kurzusokat (egy féléves tananyag) egyszer kell összeállítani a helyi tantervnek megfelelően. Például a 9. osztályba beiratkozik 30 tanuló, akiket az ITAK-ban a 910-nek  elnevezett osztályhoz rendelünk, majd ehhez az osztályhoz hozzárendeljük a 9A kurzust, amit előre összeállítottunk. A hagyományos oktatásban ezt tesszük, amikor kihirdetjük egy osztály órarendjét és a tanulóknak átadjuk a tankönyvcsomagot.

Ha van olyan tanuló egy osztályban, akinek a többségtől eltérő tanrendje van, mert például tantárgyi felmentést kapott, akkor őt az osztályon belül egy alcsoportba kell sorolni és a 9A kurzus másolásával majd a megfelelő részek átalakításával kialakított egyéni kurzust kell hozzárendelni. Ennek az egyéni kurzusnak természetesen új nevet kell adni, pl. 9Anny, ami jelentheti, hogy idegen nyelv nem szerepel a kurzusában. Bizonyos gyakran előforduló „egyéni tanrend” típusokat érdemes beszédes azonosítóval ellátni a könnyebb kezelhetőség kedvéért.

Az imént vázolt folyamat első látásra bonyolultnak tűnhet, de ha jól kialakítjuk a kurzusok és osztályok rendszerét, hamar megtanulható, mechanikus lépések sorozatává válik. Legtöbb figyelmet és energiát mindenképpen az igényel, hogy a féléves tanulási alapprogramokat, azaz kurzusokat jól határozzuk meg. Ehhez a bevezetés során segítséget nyújt az Apertus Közalapítvány által működtetett információs központ.

Az adatbevitelt követően a többi adminisztrációt a keretrendszer maga végzi. Mind a tanulók mind a tutorok tevékenységét naplózza és különböző kimutatások segítségével bármit megtudhatunk a rendszerben folyó tevékenységekről, azok idejéről vagy eredményességéről.  A tanulókról például megtudható, hogy:
•    milyen rendszerességgel, milyen gyakran tanulnak;
•    mikor tanulnak jellemzően;
•    mikor léptek be utoljára;
•    mely fejezetekkel foglalkoztak, és azon belül
•    mely témával mennyi időt töltöttek el;
•    mely kiegészítő anyagot használták fel;
•    milyen eredménnyel oldották meg a számon kérő feladatokat vagy teszteket, mely kérdésekre adtak helytelen választ;
•    mennyire vesznek részt a közös munkában, a közösség kialakításában;
•    részt vettek-e a jelenléti konzultációkon (digitális naplótól átvett adat), mennyit hiányoztak, igazolták-e ezeket a hiányzásokat.

Az adatok egy része a tutorok és mentorok számára fontos, hogy követni tudja a tanuló előrehaladását, más részük pedig a tanulói jogviszony igazolására, illetve az ellenőrzések alkalmával szükséges. Hasonlóan méri a rendszer a tutori aktivitást is:
•    milyen gyakran van jelen a tutor és
•    mennyi időt tölt a rendszerben;
•    hány fájlt vagy egyéb anyagot hoz létre vagy tölt fel;
•    válaszol-e a tanulói kérdésekre;
•    hány fórum bejegyzést tesz, hány üzenetet küld, hányszor lép kapcsolatba a tanulókkal vagy kollégákkal a csevegő alkalmazásban;
•    mennyi időt tölt javítással vagy házi feladat ellenőrzésével;
•    mennyi időt tölt a tanulók tevékenységének követésével (például megoldott tesztjeikben a hibás válaszok feltérképezésével vagy a folyamatos tanulás ellenőrzésével).

Mindezen statisztikák és kimutatások nemcsak a tutori munka elvégzését igazolják, hanem visszacsatolást is adnak arról, hogy a tanulási folyamatban milyen típusú segítségre van leginkább szükség. Ha sok a tananyaggal kapcsolatos valódi probléma-felvetés, akkor lehet, hogy a tananyag nem megfelelő. Ha a kérdések inkább csak megerősítésre irányulnak, hogy biztosan jól érette-e a tanuló a tananyagot, akkor valószínűleg az önálló tanulási készséget, az önbizalmat kell támogatni. Ha egy téma iránt mélyebben érdeklődnek a tanulók, akkor esetleg több kiegészítő anyagra van szükség. És így tovább.

Összegzés
Az e-learning keretrendszer, a digitális középiskolai modell esetében az ITAK kezelésének elsajátítása és az egyes funkciók megfelelő előkészítése időigényes, csapatmunkát igénylő és komplex feladat. A gondos előkészítés azonban a későbbiekben megtérül, ahogy egy jól elkészített gép vagy program is néhány gombnyomással vagy beállítással rengeteg munkát végezhet el helyettünk.

Lehet, hogy néha fárasztó a statisztikák és adatok böngészése, de ha jól határozzuk meg azt, amit figyelnünk és értelmeznünk kell, akkor a tartalmi munkánk célirányos és hatékony lehet. A ma emberének egyik kívánsága, hogy ne egy legyen a sok közül, hanem az egyetlen. A technika segít abban, hogy a csoportos foglalkozás keretében az egyén támogatása is megvalósulhasson.